Vác történelme több mint 950 éven át íródott, és tele van lenyűgöző eseményekkel, különleges helyszínekkel és meglepő történetekkel. Fedezd fel, hogyan alakult a város sorsa a történelem viharaiban, kik voltak a meghatározó személyiségek, és milyen titkok rejtőznek a város épületei vagy szobrai mögött! Ismerj meg olyan apró érdekességeket, amelyek új megvilágításba helyezik Vác gazdag örökségét és pezsgő jelenét.

Tudtad, hogy Vácott áll Magyarország egyetlen diadalíve?

Jeles vendégek érkezésekor – legyenek azok az uralkodó ház tagjai, vagy püspökök – a vendéglátók diadalívet állítottak, hogy azon keresztül léphessen be a vendég. Így volt ez Mária terézia 1764-es látogatása alkalmaával is. A különlegesség nem is a diadalív állításában, hanem az építmény anyagában volt. Míg máskor az építmény csak ideiglenes volt, s olyan anyagból készült, amelyet aztán könnyen elbonthattak, Migazzi Kristóf püspök valami véglegeset, tartósat szeretett volna. Isidore Cannevale építész tervezte meg a váciak által csak Kőkapunak hívott diadalaívet. Alig néhány hónap alatt készült el, s olyan maradandó lett, ahogyan azt a püspök kívánta.

A legenda szerint Mária Terézia – miután megtudta, hogy ez a nagy kő építmény milyen rövid idő alatt készült el – nem mert alatt áthajtani. A valóság azonban nem ez. A királynőnek annyira tetszett a diadalív, hogy érkezése másnapján újból kisétált a város szélére, hogy még alaposabban gyönyörködhessen benne.

Tudtad, hogy az intézményesített nőnevelés Vácott kezdődött?

Mária Terézia a nők nevelésével az angolkisasszonyok rendjét bízta meg. 1777-ben felajánlotta számukra a nagyszombati egyetem megüresedett épületét. A rend azonban ezt nem fogadta el. Ekkor állt elő Migazzi Kristóf azzal a tervvel, hogy jöjjenek Vácra, az ekkor megüresedett püspöki palotába. Ezt az ajánlatot elfogadták, s 1777. augusztus 23-án megkezdődött Vácott az oktatás. II. József – azon túl, hogy a gyógyítással és a tanítással foglalkozókon kívül minden szerzetesrendet feloszlatott – a tanítással foglalkozó szerzetesrendeket is áthelyeztette. 1787-ben az angolkisasszonyoknak is menniük kellett Vácról Pestre, a feloszlatott domonkos rend ottani rendházába.

Tudtad, hogy Vácnak nagy érdeme van magyar nyelvű irodalom terjesztésében?

A Kármán József és Pajor Gáspár szerkesztette Uránia az első magyar nyelvű szépirodalmi folyóirat volt. Az 1794-1795 között megejelent három vaskos példányát Vácott, Ambró Ferenc nyomdájában nyomtatták. A szerkesztők a lapot elsősorban nőknek szánták, mesék, tanulmányok, esszék mellett egy folytatásos regényt tartalmazott, a Kármán József által írt „Fanni hagyományai”-t. Nemcsak a folyóirat tartalma, de a megjelenése is kitűnő, s ez utóbbi Ambró Ferenc mesterségbeli tudását tükrözi.

Tudtad, hogy országunkban Vácott tanítottak először siketeket?

1802-ben nyitotta meg kapuit a Váci Királyi Magyar Siketnéma Intézet a főtéren, az egykori püspöki palotában. Nevét alapítójáról, Cházár Andrásról kapta, aki Bécsben találkozott először ilyen intézménnyel. Kitartó szervező munkájának köszönhető, hogy elindulhatott a siketek képzése Magyarországon is. Nem csupán írni és olvasni tanították itt a siketeket, de már a 19. században különböző mesterséget is tanulhattak. Az épület ma is a siketek oktatását szolgálja.

Tudtad ki volt az a váci orvos, akinek művei a legnpészerűbbek voltak, s aki magát Bismarckot, a német kancellárt is gyógyította?

A váci Argenti Dömét (1809. szeptember 26 – 1893. október 27.) 1836-ban avatták orvossá. Miután saját magát sikeresen meggyógyította, betegeinél is alkalmazni kezdte az új gyógymódot, a homeopátiát. Ő fordította le Hahnemann művét magyarra, s tette a gyógymódot széles körben ismertté. Cikkekket írt, majd 1847-ben könyvet is megjelentetett „Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása nemorvosok és kezdő hasonszenvi orvosok használatára” címmel, sőt ennek egy rövidített formájú kiadása mellé még egy „hasonszevi” úti gyógyerkészletet is csatoltak. Az összesen több, mint 10.000 példányban megjelent könyve később német kiadásban is megjelent. Páciensei közé tartoztak többek között: József főherceg, Madách Imre, Vörösmarty Mihály, gróf Károlyi István fóti földbirtokos, Scitovszky János bíboros, esztergomi érsek, és Ferenczy Ida, Erzsébet királyné társalkodónője is. Az 1870-es években Bismarckot a porosz kancellárt is gyógyította Berlinben. 1886. szeptember 10-én az uralkodó az egészségügy területén végzett munkája elismeréseként Ferenc József renddel tüntette ki.

„… Nagyságos Dr. Argenti Döme úr királyi tanácsos, a Ferenc József  rend lovagkeresztjének vitéze és városunk hű fia, a haza és emberiség hasznára szentelt orvosi működésének ötvenedik esztendejét folyó évben töltvén be, ennek emlékét a legmagasabb királyi kegyelem kitüntetése és a hazai sajtó osztatlan elismerése is ünnepeltté tették, s e félszázados fényes pályának megfutása alatt Vácz városához, mint születési helyéhez változatlanul ragaszkodván, s közhasznú tevékenységét elsősorban polgártársai javára szentelvén, nevének és működésének híre messze időkre e város nevéhez marad csatolva, s annak fénye e városra szállván vissza: ez által a város közönségét örök időkre hálás elismerésre kötelezte.”

Tudtad, hogy Vác volt az első olyan város, ahová vasúton el lehetett utazni?

1846. július 15-én avatták az első, mintegy 33,9 km hosszú vasútvonalat, amely Pestet kötötte össze Váccal. A vonattal alig egy óra alatt el lehetett jutni a püspöki székvárosba, s ez hatalmas változást hozott a váciak életébe is. Pedig 1836-ban, amikor törvénycikk jelent meg a vasútépítésről, még bizonytalan volt, hogy a Pest-Bécs vasút a Duna melyik partján halad majd. Két vállalkozó küzdött a vasút megépítésének lehetőségéért: az Ullmann Móric vezette Középponti Vasúttársaság a Duna bal partján Pozsonyon át, a Sina bankház a jobb parton Győrön át tervezte a pályát. 1844-ig folyt a harc a két terv támogatói között. Alig két év kellett ahhoz, hogy elkészüljön az ország első vasútvonala, Pest-Bécs vasút első szakasza.

Tudtad, hogy Petőfi Sándor egyik versét Vácott írta?

Bár Petőfi első találkozása Váccal nem volt igazán kellemes, a jó vasúti közlekedés, a kellemes környezet miatt vonzóvá vált számára, mikor elszegényedett szüleinek lakást keresett. 1846 késő őszén béreltek ki egy kis szoba-konyhás lakást a mai Március 15-e tér 15. számú házban. egy régi aszódi ismerősük fiánál. A szülők többször költöztek, míg végül 1847 őszén a Paradicsom utcában – ma Báthori utca 11. – Slapák Lajos rádi urasági tiszttartó házában béreltek ki egy pici szobát. A városszéli sarokház ablakai részben a vásártérre, részben a temetőre néztek. 1848 tavaszáig laktak a temetőre néző kis szobában a szülők. Petőfit feleségével, Szendrey Júliával látogatott el a Paradicsom utcai házba.  Egyik látogatása alkalmával itt írta az „Anyám tyúkja” című versét 1847-48-ban.

Tudtad mi a közös a pesti és a váci korzóban?

1876-os árvíz alaposan megrongálta a Migazzi Kristóf püspök által emelt védőgátat. A városvezetés nem csupán felújítani akarta ezt a területet, de hangulatos korzót is szándékozott itt kialakítani. A munka jelentős kiadásokkal járt, és a védőkorlátra már nem maradt elég pénz. 1890 októberében Gajáry Géza polgármester azt javasolta, hogy vásárolják meg a budapesti Duna korzón – az épülő országház előtt – felszedett vaskorlátot. A város végül ingyen megkapta a gyönyörű, kovácsoltvas kerítést, amely ma is a váci korzó dísze.

Tudtad, hogy 1888-ban váci gyártású postakocsik közlekedtek Magyarországon?

Reitter István (1828 – 1896) európa hírű kocsigyára egy kis céhes műhelyből fejlődött ki. Reitter kiváló szakember, jó üzletember, és lelkes lokálpatrióta volt. Számos újítása révén sorra kapta a szakmai elismeréseket. 1888 tavaszán Baross Gábor közlekedési miniszter postakocsik készítésére írt ki egy pályázatot. A 11 pályázó közül – akik között külföldiek is voltak – Reitter kocsijai bizonyultak a legjobbnak. Ez a siker jelentős állami megrendelést hozott a gyárnak. Két évvel később a Káptalan utcában megvett egy házat, melynek helyén új, már „gőzerőre berendezett” gyárépületben készülhettek a kiváló Reitter kocsik.

Tudtad, hogy a 20. század elején a Vácott gyártott fotóparírral látták el egész Európát? 

A fényképezést forradalmasította a fotópapír feltatálása, amely révén könnyebbé, egyszerűbbé vált a fényképek elkészítése. Az amerikai Eastman Kodak Company Európában kívánt terjeszkedni. Magyarországra esett választása. 1912-ben kezdtek tárgyalni arról, hogy hol, és milyen feltételekkel építhetnének gyárat.  A fővároshoz közel eső, kedvező közlekedési feltételekkel bíró Vácot választották az építendő gyártelep helyszínéül. Bár az építési munkákat az első világháború megszakította,  1922 márciusában már megkezdődhetett a munka az angol vezetésű gyárban. A KODAK a két világháború között Vác legkorszerűbb iparvállalata volt. Az egykori gyár magasba nyúló kéménye, és az első iparcsarnoka még ma is áll.

Fotó: Fortepan/Album058

Tudtad, hogy Vácott adták át az ország első ABC áruházát?

A deákváriak – főként a folyamatosan bővülő DCM lakótelepen élők – ellátásának biztosítására 1961-ben kezdték meg egy nagy élelmiszer áruház építését, amely „nemcsak a megye üzlethálózata, hanem az egész ország legnagyobb vidéki boltja és egyúttal kísérleti bolt is lesz. A megnyitása után szerzett tapasztalatok alapján épülnek majd országszerte a hasonló, külföldön szupermarket, vagy ABC néven ismert áruházak.” Az 1963. április 1-én adták át az akkor még túl nagynak tűnő 706 m2 alapterüleű boltot, ahol 290 m2-es üzlettér mellett raktárak és irodák – sőt akkoriban különlegességnek számító – dolgozók öltözői mellé tusolók is voltak. Az ABC-ben nem csupán élelmiszert, de, ahogyan az a szupermarketekben volt – iparcikkeket, sőt könyvet, újságot is lehetett vásárolni. A kísérlet bevált, a következő évben már a fővárosban is nyílt ABC áruház.

Fotó: Fortepan/Ivánkay Kálmán